"Amíg élek… Ki tudja hány perc vagy hány nap az élet? De mielõtt életem véget ér, lesz-e még alkalmam szeretni Téged, eljössz-e egy nap majd szívemért? Semmit sem várok, és semmit sem kérek… Ha rólam álmodsz, megérzem Én, de szívemben örökké várok, remélek… míg az órán a mutató mendegél… S ha már nincs holnap, én attól sem félek… Nem fáj a szív, ha már nem dobog, de ma még itt vagyok…s ameddig élek, szeretlek…míg a nap elrobog."

"Csupa szerelem az életünk, Élünk, remélünk, szeretünk, s feledünk. Minden szerelem egy újabb remény, Egy lehetõség arra, hogy boldog legyél. Ha úgy érzed, Az egész világ összefogott ellened, Egy Társra van szükséged, Egy Társra, ki nagyon szeret Téged! Kinek elmondhatod, mi nyomja a szíved, Bármit mondasz, Õ mindig megért Téged. S ha a fájdalomtól elered a könnyed, Egy forró csókkal engesztel ki Téged! Nincs ennél szebb dolog a világon, A szerelem egy fényes csillag a hétköznapokban. Egy csillag mely annyira fényes, Hogy elvakít mindenkit, de ugyanakkor nagyon kényes. Vigyázz e kincsre, nagyon vigyázz, S ezzel a tûzzel sohase játssz. Csak merülj bele szép szeme világába, S ajkad forrjon bele szerelmed ajkába!" "Mit tennék nélküled? Ha nem fognád a kezem, tudom nagyon félnék, Ha nem lennél velem, már régóta nem élnék. Ha szemembe nem néznél, sötét venne körül, Ha elmennél, valamim összetörne belül. Ha nem mosolyognál, mint a nap az égen, Ha nem hallanám szavad, nem mért élnem. Ha meghalnál, fontos, hogy utánad menjek, Hogy elmondhassam neked, mennyire SZERETLEK!" "Látom az arcod, de nem érem el, kezem sután nyúl feléd. Vágyam ûz utánad, kedves, órákig hallgatnám meséd. Szavaid hûs forrásként iszom, tekintetem keresi a tiéd. Ajkam szóra nyílik, de nem leli az ideillõ igét. Lelkem eggyé olvad veled, mikor szárnyra kél az idõben, valami furcsa, izzó remegés van ilykor a levegõben. Tudom, hogy érzed te is, mikor elérek hozzád végre, lágy szellõ simítja a tested, s Te felnézel a kéklõ égre. Angyalszárnyam, ugye látod? Mosolyom áttöri a teret. Repülnék hozzád szinte nyomban De Te is tudod, hogy nem lehet." "Sétáltunk az erdõben Kezem a kezedben Önfeledten ballagtunk Telve szerelemmel Még a csupasz fák is Virágokat bontottak Fantáziánkban csodás Illatokat ontottak Egymás csókjában és Szerelmében fürödtünk Minden mi valós volt Eltûnt körülöttünk Éreztem kedvesem, hogy Mennyire szeretsz A boldogság ösvényein, Kézen fogva vezetsz Tegnap még azt mondtam Nagyon is kedvellek De mára már rájöttem: Halálosan SZERETLEK !" "Gondolj rám a hûvös hajnalokon, mikor szitáló esõ kopog az ablakodon. Gondolj rám egy nyári délutánon, mikor a forróság cseppekben ül az arcodon. Gondolj rám az oszülõ fák alatt, mikor puha lépted felkavarja a rõt avart. Gondolj rám langy esti szélben, mikor a telihold fénye köszönt rád éppen. Gondolj rám a téli, zord idõben, mikor kezed fázón didereg zsebedben. Gondolj rám a tavaszi zsongásban, mikor szerelmek illata tart fogságban. Gondolj rám az évnek mindegyik szakában, a nappalokban és az éjszakákban, gondolj rám ébren, reggeltõl estig, és álmodban estétõl reggelig, gondolj rám úgy, hogy szinte érezzem, ahogy szíved ütemére lélegzem." "Jó lenne ha nem mennél el soha Nem lenne tegnap holnap és ma Szökjünk el az idõ elõl Ebbõl a sivár rengetegbõl A körénk szõtt hálót tépjük szét. Ahol a szivárvány földet ért. Oda menjünk, ott az otthonunk. Majd angyalokkal táncolunk." "A levegõ urának... Ha szívembe látnál: hömpölygõ, duzzadó ár, mely átlépi partjait, s túlcsordulva eléri lábaid. Ott megáll, körülölel, becéz, simogat, majd magával sodor orült, pusztító kéjtáncba. Akarlak! SZERETLEK! -mondja a folyó, s tengert érve, összeolvadva békét talál... Te vagy az én tengerem!" "Sok olyan ember van, akivel az ember le tudja élni az életét, de csak egy van, aki nélkül nem." "Fognám, szorítanám két kezed, hogy érezhesd, mennyire szeretlek. Néznék szeretetet sugárzó szép szemedbe, hogy láthasd, mennyire szeretlek. Suttognék szép szavakat Teneked, hogy hallhasd, mennyire szeretlek. De most nem tehetem, mert csak gondolatban vagy velem. Szeretném, ha életed minden perce, csak boldogságban telne, Szeretném, ha életedbõl a szomorúságot, számûzhetném örökre. Szeretném, hogy életedben minden álmod, egyszer csak valóra váljon. És szeretném, hogy álmaidnak tengerén, Veled lehessek én. Szeretem fogni két kezed. Szeretem nézni szép szemed. Szeretem füledbe súgni, hogy mennyire szeretlek. Szeretem kedves mosolyod, mely rám ragyog, mint a napkorong. Szeretem mindazt, ami benned van. Szeretlek, ezért a szívemben vagy."